hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak – tette hozzá. Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni. A lelki többletet nem lehet tervezni, automatizálni és elvárni sem – mondta, hozzátéve: azt csak “elkérni” lehet.

A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele – tette hozzá. Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak – figyelmeztetett a miniszter.4

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára “korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében” – hangsúlyozta Szabó István. A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor “kellett volna összedőlnie”. Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak – mondta Szabó István.

A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban. 2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta. Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Bemutatta Nagysándor József aradi vértanú búcsúlevelét Balog Zoltán

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be december 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú búcsúlevelét. A kivételes dokumentumleletet a magyar állam árverésen vásárolta meg.

A búcsúlevél bemutatásán Balog Zoltán elmondta: Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg a magyar állam árverésen „A szakemberek szerint nagy szerencsénk volt, mert annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő, és hasonlóra az elmúlt évtizedekben nem is volt példa. A búcsúlevél nemzeti kincs, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dokumentumlelete.” – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető kiemelte, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc főszereplői – így közöttük a 13 vértanú – a magyar történelmi emlékezet legjobban tisztelt és szeretett személyiségei közé tartoznak. Minden tárgynak, levélnek, feljegyzésnek, ami tőlük fönnmaradt, nem csupán történeti forrásértéke, hanem a nemzeti ereklyéket megillető kultikus, tiszteleti vonzereje, kegyeleti értéke is van. Ugyanez a kiemelkedő presztízs illeti meg a most előkerült Nagysándor-levelet is – tette hozzá.

A vértanúk többsége már október 5-én megírta a búcsúlevelét, így a levél külön érdekessége, hogy október 6-án, a hajnali órákban kelt. A dokumentumot az állam védetté nyilvánította, így már nem vihető el az országból, 2-3 hónapig a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. 

Budapest, 2014. december 13.

Balog Zoltán: a valódi közösségeknek nincs alternatívájuk

A valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését – mondta az emberi erőforrások minisztere december 13-án Budapesten.

Balog Zoltán a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésének megnyitóján a Parlamentben arról beszélt, hogy közelíteni kívánják egymáshoz a nemzetrészeket, azok életét. Elmondta, a kormány ezért több pályázatot is meghirdet a határon belüli és kívüli civil és egyházi magyar szervezetek számára értékteremtő programsorozataik támogatására. Terveik szerint jövőre százezer magyarországi fiatal látogathat el a határon túli magyar közösségekhez. Nem az az elsődleges cél, hogy a meglévő értékeket megőrizze a magyarság, hanem az, hogy emellett gyarapodjon, újabb értékeket teremtsen – mondta a miniszter.         

Tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik a „Közös élmény” elnevezésű programot, egy milliárd forint keretösszeggel; ebben egyebek mellett Kárpát-medencei ifjúsági célú rendezvényeket, szakmai műhelyeket, találkozókat, tanulmányutakat, táborokat, helyi párbeszédeket, kiadványokat támogatnak. Felidézte a Határtalanul elnevezésű programot is, melynek az a célja, hogy a magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak a határon kívüli nemzetrészekhez. Balog Zoltán szerint „egységes térre” és együttműködésre van szükség nemcsak az oktatásban, hanem a munkaerőpiac területén is. Emlékeztetett arra, elkészült a felsőoktatási stratégia, ami a Kárpát-medencei térséget egységes oktatási térnek tekinti. Szavai szerint ez azt jelenti, az oktatáspolitika szervezőinek egységes térben kell gondolkodniuk, hogy a magyar fiatalok ugyanúgy tudjanak tanulni magyarországi egyetemeken, mint a szomszédos országok felsőoktatási intézményeiben, vagy azok magyar szakain. Úgy fogalmazott, „annak az államnak, aminek a területén élnek, alkotmányos emberi jogi, alapjogi kötelessége támogatni, finanszírozni azoknak  a (magyar fiataloknak a) képzését, akik ott akarnak tanulni a saját anyanyelvükön”.     

A miniszter a magyar ifjúsági szervezetek képviselői előtt ismertette a kormány nemrég bejelentett családi otthonteremtési kedvezményét (CSOK), korábbi közismert nevén a szocpolt. Elmondta, a gyermekvállalást tervező fiatalok számára kidolgozott program lényege, hogy vissza nem térítenő állami támogatást kaphatnak azok a családok, amelyek legalább egy gyermeket  vállalnak. A CSOK összege a meglévő, illetve a vállalt gyermekek számától függően 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedhet, és azt új vagy használt lakás vásárlására, valamint meglévő ingatlan bővítésére is lehet fordítani. A Magyar Ifjúsági Konferencia (a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan) a magyarországi és külhoni magyar fiatalok és azok szervezeteinek legmagasabb szintű egyeztetési fóruma, amelyet alapítói 1999 novemberében hoztak létre Budapesten.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Átadták a félmilliárd forintból kívül-belül megújult Szigligeti Alkotóházat

Ötszázmillió forintból újult meg a Szigligeti Alkotóház, amelyet a magyar irodalom szentélyének nevezett péntek délutáni avatóbeszédében az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán elmondta, hogy az új magyar kultúrpolitika egyik fontos szimbólumává és ékkövévé válhat a korábbi méltatlan állapotokból megújult művésztelep. Hozzátette, a felújítás előtti és utáni állapotot összehasonlítva látható, hogy mire fordítottuk a magyar adófizetők pénzét. A miniszter kiemelte: a kultúrára áldozott összegek nemcsak növekednek – a következő évben éppen egymilliárd forinttal -, hanem a beruházások azt üzenik: amink van, amit használtunk, azt megbecsüljük, felújítjuk és újra régi fényében tündökölhet.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, mindig keressük a nagy elődökkel való találkozás lehetőségét. Aki itt, Szigligeten eltölt egy éjszakát, lehet, hogy abban a szobában alszik, ahol Kassák Lajos szállt meg, vagy ott dolgozik, ahol éppenséggel Örkény István írt, alkotott, gondolkodott.

Pohárköszöntőjében Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett: az 1952-es év, amikor a Szigligeti Alkotóház megkezdte működését, a magyar történelem szomorú és borongós időszaka volt. Ma egy olyan korszakban élhetünk, ahol a kultúrára több figyelem juthat – hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatója, Hornyák Tibor elmondta, munkájuk leglátványosabb eleme az alkotótelepek megújítása. Első lépésként a szentendrei művésztelep rehabilitációja kezdődött meg, amelyet 2013-ban avattak fel. A zsennyei és a szigligeti alkotóházak felújítása tavalyi év végén indult, és mindkettőt még az idén átadják.

A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg a Nemzeti Kulturális Alap 300 millió forintos meghívásos pályázatával. Emellett a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. saját forrásból és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott támogatásból további 200 milliót fordított az épület megújítására. Így a beruházás összesen 500 millió forintból valósult meg. Az alkotóháznak otthont adó Esterházy-kastélyt az 1914-15-ös állapotoknak megfelelően állították helyre, valamint egy társalgót és 30 fürdőszobás vendégszobát alakítottak ki. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, és új berendezési tárgyakat is beszereztek. Elkészült egy panorámás közösségi tér, valamint a kastély és az arborétum fő kerítése is megújult, megvédve a kerítéssel egybenőtt 60 éves platánfát. Az épület szálláskapacitása tíz fővel bővült, így már meghaladja a 60 helyet, komfortszintje pedig négycsillagosra nőtt. A Szigligeti Alkotóház több mint hatvan éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál, a múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága töltött hosszabb-rövidebb időt Szigligeten.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Jelentősen nő az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek száma

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szólt arról, hogy a 3 éves kort betöltők kötelező óvodáztatása nemcsak oktatási, pedagógiai segítséget jelent a hátrányos helyzetű családoknak, hanem az étkeztetés biztosítását is. Ha csak egy éhező gyermek van Magyarországon, az is sok – jelentette ki, ízléstelennek nevezve az ezzel kapcsolatos “számháborút”. Mindannyiunk célja, hogy minél kevesebben legyenek és ha lehet, teljes mértékben felszámoljuk azt, hogy vannak, akik nem jutnak minden nap meleg ételhez – fogalmazott.

Azt is bejelentette: 2016. január 1-jétől ingyenes étkeztetésben részesülnek azok a bölcsődés és óvodás gyerekek, akik családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Ez egy széles kategória, amely a szegénységgel fenyegetettek 100 százalékát lefedi – emelte ki Balog Zoltán, jelezve: esetükben az állam vállalja át a költségeket. Az idei nettó minimálbérrel – 66 ezer 483 forinttal – számolva ez azt jelenti, hogy azon gyerekek étkezhetnek ingyen, akiknél az egy főre eső összeg 86 ezer 428 forint alatt van. Ez érvényes például egy kereső felnőttből és egy gyermekből álló családra, ha a felnőtt nettó jövedelme 172 ezer 856 forint alatt van, míg egy két kereső felnőttből és két gyermekből álló családban a nettó összjövedelemnek 345 ezer 712 forint alatt kell lennie a támogatáshoz – ismertetett példákat Balog Zoltán.

Kérdésre elmondta: a jövedelem önbevallásos lesz és legalább a gyermekek kétharmadára kiterjed az ingyenesség. Azon rétegeket pedig biztosan érinti, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak vagy alacsony jövedelműek – tette hozzá. A tárcavezető szavai szerint jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsődések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nő. A költségkeretet 2010 és 2014 között 29 milliárdról 50 milliárd fölé emelték, emellett a nyári étkeztetés keretét is jelentősen növelték. A miniszter arról is beszámolt, hogy a menzák kínálatának egészségesebbé és vitamindúsabbá tétele érdekében megnövelik az alma arányát a heti étrendben.

További, a szegény családokat segítő intézkedések közé sorolta, hogy január 1. óta a családi adókedvezményt igénybe lehet venni az egészségügyi járulék és a nyugdíjjárulék terhére is, ami azt jelenti, hogy ma már nem lehet olyan család Magyarországon, amely ne részesülne gyermekek után járó adókedvezményben, ami 10 ezer forintos növekedést jelent havonta. Balog Zoltánt kérdezték az élettársi kapcsolatban élők otthonteremtési támogatásának feltételeiről is, amire azt válaszolta, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint a házasságban élőkre. Megjegyezte azt is: további könnyítések lesznek a jövőben a családi adókedvezmény igénybe vételére a mozaik családoknál, vagyis ahol a gyermekek nem ugyanabból a házasságból születtek.

MTI

Fotó: Árvai Károly, Miniszterelnökség