A magyarországi holokauszt-emlékév programjáról tájékoztatta az izraeli Jad Vasem intézet vezetőit  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és több megállapodást is aláírt vendéglátóival a január 20-án véget ért, kétnapos hivatalos látogatása során.

Balog Zoltán már negyedik alkalommal járt Izraelben, és a Jad Vasem Holokauszt Intézetet is többször felkereste. Január 20-i látogatásán aláírt egy megállapodást Avner Salevvel, az intézet igazgatójával az érvényben lévő tanárcsere egyezmény egy évvel történő meghosszabbításáról. Az emberi erőforrások minisztere részletesen ismertette vendéglátóival a magyar holokauszt-emlékév programját. Támogatásukat kérte a nemzetközi tekintéllyel rendelkező intézet tudásának, szakmai eredményeinek a felhasználásához mind a józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok házához, mind más projektekhez. Tárgyalópartnerei ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a kérést.

A megbeszélés során a partnerek megfogalmaztak néhány „kritikus kérdést”, például a német megszállás budapesti emlékműve kapcsán. „Nyilvánvalóvá tettem, hogy ez nem a felelősség áthárításáról, hanem arról a történelmi tényről szól, hogy 1944. március 19-én  valóban megszállta egy idegen hatalom Magyarországot” –  mondta a miniszter. „Az emlékmű az áldozatoknak szól, minden áldozatnak, és természetesen a magyarországi zsidóság áldozatai is köztük vannak” – hangsúlyozta. A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: „ők azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek” – idézte fel a beszélgetést a politikus, aki válaszában a vitás kérdések tisztázására bíztatott. A holokauszttal kapcsolatban „számos fejezetet újra kell nyitni, nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymást, és minden állásponttal küzdjünk meg. Nyilván, amelyik emberi méltóságot sért, azt vissza kell utasítani, azzal nincs mit vitatkozni – hangsúlyozta.

A miniszter szerint szakmai vitát kell folytatni. „Nem a politikusok dolga, hogy igazságot tegyenek. A szakma dolga, hogy megvitasson olyan tényeket, amelyekről esetleg az egyik mást gondol, mint a másik. Arra bátorítanék mindenkit, használja ki a holokauszt-évet arra, hogy az elmaradt vitákat ebben az ügyben lefolytassuk, hogy reálisabb képe legyen Magyarországon a közvéleménynek arról, mi is történt, így a felelősség kérdéséről is” –  jelentette ki. Balog Zoltán közölte: éppen egy nappal az elutazása előtt a zsidó oktatási kerekasztallal aláírt egy megállapodást, amelyben minden általuk kifogásolt ponton rögzítették, „hogy a nemzeti alaptantervben hogyan fogják tanítani nemcsak és talán nem is elsősorban a holokausztot, hanem azt a közös zsidó-magyar történelmet, ami több mint ezer éves, és ami a XIX. században különösen, de a XX. század elején is nagyon sok közös komoly eredményt hozott.

A Jad Vasem intézetben tett látogatása után Balog Zoltán Limor Livnattal, a Likud  befolyásos személyiségével, Izrael kulturális miniszterével tárgyalt. Két megállapodást is kézjegyükkel láttak el: egy régóta tervezett egyezményt, amelynek alapján a két ország kedvezményeket nyújt egymásnak a saját területükön folyó filmforgatásban, valamint egy kulturális munkaprogramot, amely a következő három évre meghatározza az együttműködés kereteit. Ennek részeként számos csereprogram lesz, többek között a zsidó államban lép fel az állami népi együttes, az izraeli filharmonikusok Magyarországra látogatnak, és Izraelben is bemutatják a Robert Capa kiállítást, akinek személye szintén a közös zsidó-magyar kulturális történelem része.

Az emberi erőforrások minisztere a látogatás során felkereste az Ezer Weizman volt izraeli államfőről elnevezett intézetet is, ahol  magyar ösztöndíjasokkal beszélgetett.

MTI