Megnyílt Reigl Judit kiállítása a Ludwig Múzeumban

A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula