A hagyományos vándoriparos mesterségeket – az üstfoltozást, a drótosságot és a teknősséget – bemutató kiállítás nyílt június 24-én a budapesti Néprajzi Múzeumban. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.
Balog Zoltán beszédében az egymás iránti tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy hamis az a kép, amely szerint az idő előrehaladtával egyre toleránsabbak és elfogadóbbak vagyunk. A tárlat bemutatja, hogy az együttélésnek volt egy hierarchikus, de működőképes rendje, amely önkritikára és alázatra tanít minket. A kiállítás egyik üzenete a munka és a mesterség közötti különbség szemléltetése, mert míg az előbbi a szó eredeti jelentése szerint kínt, gyötrelmet és vesződséget jelent, addig az utóbbi művelője összecserélhetetlen, egyedi alkotást hoz létre, amely a mindennapok részét képezi – fűzte hozzá.
Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója hangoztatta: a múzeum küldetése kiállításokkal és egyéb programokkal a társadalom különböző csoportjai közötti megértést segíteni. A Néprajzi Múzeum a 21. század új múzeumtípusának, a társadalmi múzeumnak a meghonosítója és képviselője lehet. A Megvetés és önbecsülés – Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című tárlat 2015. január 4-ig látogatható. Az érdeklődők rajzokon követhetik nyomon a kanál- és teknőkészítés folyamatát, térképen a szedresi cigányok vándorlását, emellett számos tárgyat, egyebek mellett lekvárfőző üstöt, pálinkafőző edényt, cserépkorsót, vasalótartót, madárkalitkákat és teknőket is megtekinthetnek.
Az első terem ízelítőt ad a különböző mesterségekből, így a látogatók többek között a kéményseprők, kosarasok, ablakosok, medve- és majomtáncoltatók, madzagszövők és meszelőkötők tevékenységébe is betekintést nyerhetnek tárgyak, fotók és leírások segítségével. Az “emlékezés templomában” gilvánfai cigányok fotói láthatók, valamint itt kaptak helyet cigány festők – köztük Orsós Teréz és Jakab – művei, valamint Kunffy Lajos somogytúri földbirtokos cigányokról készített festményei is. A mesterségek megismertetése mellett megjelenik a különböző nézőpontok – a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás – története is. A kiállítás feltárja a látogatók előtt a gazdaságtörténeti folyamatokat és reflektál arra is, hogyan viszonyult a magyar társadalom ezekhez az emberekhez, milyen képet alakított ki róluk, ábrázolásuk hogyan tematizálódott. A tárlat bemutatja, hogyan járultak hozzá ezek a mesterségek az etnikus önkép kialakulásához és a nemzeti kultúra megfogalmazásához.
Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét a nemzeti identitás részévé tette, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban. A kiállítás megvalósításában a Néprajzi Múzeum együttműködő partnere a szlovákiai Povazské múzeum.
MTI-EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula